Az SMS méretű (160 karakternél nem hosszabb) mesék ötlete 2009-ben jutott eszembe, az új irodalmi és film műfaj szabályait rögzítő "Kiáltvány" pedig még abban az évben, augusztus 11-én öltött formát. Az elgondolás az volt, hogy ahogyan a telefontársaságok "rövid üzenet szolgáltatást" (Short Message Service) tudnak felajánlani a felhasználóknak, úgy lehetséges "rövid irodalmi üzenet" szolgáltatást is végezni: elmondani egy tanulságos történetet legfeljebb 160 karakter felhasználásával. A rendkívül rövid terjedelem gyakorlatilag semmire nem ad lehetőséget, nincs jellemzés, tájleírás, egy összetett probléma "körbejárása", csupán egyetlen dolog marad, a lényeg: az irodalmi üzenet. Erre valók az archetipukus figurák, akiket nem kell jellemeznünk) és a mesére jellemző fordulatok. Így lett a műfaj elnevezése a mese és az SMS kifejezések összeolvasztásából: "MeSeMeS".

A műfaj szabályait rögzítő Kiáltvány először a MeSeMeS honlapján volt olvasható, illetve hallható is Kálloy Molnár Péter tolmácsolásában, aki - alkalmazkodván a műfaj alapvetően tréfás jellegéhez - mindjárt két stílusban (forradalmi hevületel, illetve tudományoskodva affektálva) ismertette azt. Később példákkal is illusztrált Kiáltvány is készült, nemcsak elmagyarázva, hanem be is mutatva az ebben a műfajban készült filmeket:

A műfajt útjára indítására született meg a terve egy 160 mesét tartalmazó mesekönyvnek. Ehhez készítettem el az illusztrációkat, s gondoltam arra, hogy ezek a rajzok talán meg is elevenedhetnének. A filmek elkészítéséhez nagyszerű partnerre leltem Kálloy Molnár Péter barátomban, aki nagy lelkesedéssel, sok szeretettel és fantasztikus színészi tehetséggel öntött lelket a szövegekbe. 

Értelemszerű volt eztán, hogy az elkészült 100 MeSeMeS otthont kapjon a világhálón, s hogy megismertessük ezt az új műfajt a közönséggel. Tíz fejezetbe rendezett 10-10 MeSeMeS érhető el a honlapon. Az "Állat- és növény mesemesek" állat és növény főszereplőit (butácska kismalac, politizáló strucc, húsevő növény) a "Mesketék" című fejezetben a klasszikus mesehősök (király, eladó királylány, törpéből lett óriás) váltják. A "Pszichiáter pamlagán" című fejezetben a különféle lelki defektusoké (restség, kisebbrendűségi komplexus, kevélység) a főszerep, a "Mesterségünk címere" fejezetben különféle foglalkozások, mesteremberek (a fondorlatos tolvaj, az író, a süket csendőr) kerülnek terítékre, míg a "Filozófia" című fejezetben az ember lét legáltalánosabb kérdései (mi a valóság?, mi az igazság?, a hatalom természete). A "Gereblye" fejezetcím alatt a sorsszerűség titkait fürkésszük (a Sorsét, ami inkább hasonlít egy utunkba került, foggal felfelé előttünk fekvő gereblyéhez, mintsem egy előre megírt "nagykönyvhöz"). A "Menny és pokol" a jóság és gonoszság mibenlétéről, harcáról és jutalmáról szól (az együgyű bölcsről, a sötét szándékról, a gonoszság önsorsrontó természetéről), a "Mesemes-e mátka" pedig a szerelem soha ki nem meríthető témájáról (a szerelmi tébolyról, a féltékenységról, a balul elsült átokról, ami boldog szerelemmel végződik). A "Műfordítások és -ferdítések" fejezetcím alatt közismert mesék  (Kisherceg, La Fontaine tücske és hangyája, Ezeregy éjszaka meséi) íródtak át, illetve újjá, vagy a MeSeMeS szabályainak megfelelően tömörítve, vagy az eredeti mesét átértelmezve, új tartalommal felruházva. Külön fejezet zárja a sort: "Sárkány mesemesek" címmel, ahol a sárkányoké a főszerep (a hétfejű sárkány végzetéről, vagy váratlan boldogságáról, súlyos dilemmáiról is olvashatunk itt).

A MeSeMeS műfajának sokszínű lehetőségeit igyekeztem szemléltetni, egyben arra biztatni az értő közönséget, hogy írjanak maguk is MeSeMeSeket, amely kísérletekből a legjobbakat a honlap közzé is tette "Vendég-MeSeMeSek" cím alatt. A "Talált MeSeMeS" játékban pedig azt kerestük, hogy melyik híres-neves szerző írt már MeSeMeSt korábban, anélkül, hogy tudta volna: amit írt, az bizony MeSeMeS (mindenben megfelel a műfaj szabályainak). Akad ilyen szerző bőséggel, akár a középkorban, mint amilyen például Seikh Muszliheddin Szádi 1258-ból:

Elpanaszoltam volt egy seikhnek, hogy egy valaki valótlanságot állított rólam. Ő szólt: "Szégyenítsd meg őt jóságoddal."

Vagy amilyen Petőfi Sándor 1839-ből, csattanós, vicces pici történetével:

Hasztalanul vágyasz, vad sors kínozni. Nem érzem: NIncs szivem. A haza s a lányka s barátnak adám.

Darvas Szilárd 1949-ben egyenesen "műferdítő" MeSeMeSt írt, amikor 160 karakternél rövidebb műben (ráadásul versbe szedve) összefoglalta, sőt megtoldotta Shakespeare híres drámáját:

Otello

Rettenetes színes darab, / egy fehér nő, meg egy arab / végezetül fűbe harap, / s így sóhajt a Desdemona: / bár sohase kezdte vóna

Vagy amilyenek a közelmúlt nagyjai, mint Karinthy Ferenc, vagy Lázár Ervin:

Karinthy Ferenc (1983):

Töprengés Floridában, hőségben, nyakig a meleg tengervízben. Isten talán szerelmes volt, vagy éppen csak nem figyelt oda, amikor a tengert főzte: elsózta.

Lázár Ervin (1989):

Ha távolodsz Istentől, akkor is közeledsz hozzá, csak a hosszabb utat választottad.S hogy egy kortársat is említsek: Varró Dániel 2007-ből

Mint látjuk a műfajnak csak formai korlátai vannak, de tartalmi korlátai nincsenek. Jó példa lehet erre a MeSeMeS az örölkétről, amiben húszmilliárd év történetét meséli el a szerző (ismereteim szerint ez a világirodalom leghosszabb története):

A varázsló halhatatlanná tette. Mennyben érezte magát. Húszmilliárd év múlva az öszeomló világegyetemben százezer évig több millió fok volt. Akár a Pokolban.

A mesemes.hu honlap listázza a legnépszerűbb történeteket TOP 15-ös listáján, egyben jelzi, hogy a közzé tett 100 MeSeMeSt összesen hányszor nézték meg (hány "mesemesemény" történt). Amikor ezt a blog bejegyzést írom a mesemesemények száma: 552.250.

A MeSeMeS, az irodalmárok figyelmét sem kerülte el. Fűzfa Balázs, a neves irodalomtörténész gimnáziumi irodalom tankönyv sorozatának kilencedikes diákoknak szóló kötetében megemlítette a MeSeMeSeket és arra biztatta a nebulókat, hogy olvassanak és írjanak MeSeMeSeket:

A műfaj jellegzetessége a játkékosság. A szűkre szabott terjedelmi keretekből kiszabadulni csak fondorlattal (kétértelmű célzásokkal, nyelvi leleményekkel) lehet. Ennek a játékosságnak a szellemében születtek meg a több nyelvű, a gyerekhangon elmesélt, illetve a feliratos változatok. A mesemes.hu oldalon közzé tett MeSeMeSek alatt kis zászló ikonok jelzik, hogy melyik MeSeMeS milyen változatban érhető el, s az ikonokra klikkelve már láthatóak is a változatok. A hangsávok között (sok mese) - a magyar mellett - angol, német, perzsa, norvég, gyerek-hang és morse hangon is megszólal, feliratozni pedig, a magyar meleltt lehet angolul, németül, norvégul, olaszul, sőt rovásírással is.

A politikáról szóló MeSeMeS perzsául (farszi nyelven) így hangzik:

A gyerekhangban nagy segítségemre volt az akkor még ovodás kisfiam: Lackó, aki apróbb gyermekjátékok fejében egészen kiválóan váltotta kollégáját: Kálloy Molnár Pétert, pedig akkor még nem tudott olvasni, a szövegeket memorizálnia kellett.:

Tréfából morse hangsávos változatok is készültek, sajnos azért nem az összes filmre, mert a morse jelek sebessége nem tette lehetővé, hogy a hosszabb MeSeMeS szövegek beleférjenek a fél perces filmekbe:

 A feliratos verziókból a legviccesebbek nyilván a rovás írásos feliratokkal készült filmek:

A MeSeMeSek német nyelvű változatai szerepet kaptak a nagyszerű, képregényekből összeállított DEUTSCH MIT COMICS című nyelvkönyvben. A "Növények bosszúja" így hangzik németül:

Talán ennek a többnyelvűségnek, vagy méginkább a MeSeMeSek játékosságának köszönhetően sok országba eljuitott a MeSeMeSek híre. Meghirdetett játék keretében ("Zöldföld" játék) kértem a kedves érdeklődőket, hogy a nagyvilágot járván jelentkezzenek be olyan országokból a mesemes.hu oldalra, ahol még nem történt "mesemesemény", s ez által változtassák zöldre az oldal látogatottáságát jelző térképen az adott országot. Amennyiben ezt megtették, egyben jelezték is, úgy kiérdemelték a MeSeMeS adott országbéli Apostola megtisztelő címet és oklevelet. (Kilenc kalandvágyó honfitársunk részesült is ebben az elismerésben, a honlap dicsőségtábláján olvasható a nevük és a meghódított ország.)

A MeSeMeS képregény formátumban is napvilágot látott. A 2019. év végén, 15 év szünet után, 101. számával újraéledt KRETÉN Humormagazinban jelent meg két háromkockás MeSeMeS képregény az elrontott meséről és a struccpolitikáról. A MeSeMeS Facebook oldala ezenközben igyekszik az új műfajjal kapcsolatos napi aktualitásokról hírt adni, például a MeSeMeS könyv megjelenéséről!

2019. Karácsonyán ugyanis megjelent a 160 mesemest tartalmazó kötet a HTSART - U.M.K Kiadó gondozásában (felelős kiadó: Németh István, felelős szerkesztő: Nemeskéry Artúr) MeSeMeS címmel, amit szeretettel ajánlok minden kedves olvasó figyelmébe!