Amióta eszemet tudom vita van arról, hogy a Mikulás létezik-e. Azt hiszem tudom a választ.

Az ember élete - jó esetben - három nagy korszakra bontható. Kisgyerekként feltétel nélkül hiszünk a Mikulásban. Aztán csalódunk, mert rájövünk, hogy szüleink hozzák az ajándékot.

Végül rájövünk, hogy a Mikulás mégiscsak létezik.

Azokból a boldogtalan emberekből lesznek a mizantróp pesszimisták, akik egész életükben nem tudják kiheverni a gyermekkori csalódást: hogy nem a kéményen mászik be éjjel a jóságos, rejtélyes Mikulás, s hogy az ajándék nem rénszarvas-szánon érkezik, hanem a szülők vették az Aldiban.

Az emberek a kor előrehaladtával - jó esetben - egyre több ismeretre tesznek szert, ami nem mindig van szinkronban a bölcsességgel. Szerintem ebben a cipőben járnak azok a szkeptikusok is, akik a Mikulás létezését természettudományos érvekkel igyekeznek cáfolni, egyre cizelláltabb érvekkel bizonygatják maguknak (és másoknak), hogy mekkora marhák voltak kicsi korukban, amikor elhitték, hogy van Mikulás.

A téma nemzetközi hírű szakértője Larry Silverberg professzor az Észak-Karolina Állami Egyetem Mechnanikai és Repüléstudományi Tanszékének munkatársa is ebben a cipőben jár. Nincs egyedül nézeteivel. A kétkedők különféle számításai szerint a Mikulásnak - leszámítva a muzulmán, hindu, zsidó és buddhista gyerekeket 200-375 millió gyermeket, azaz legalább 75 millió, de inkább 107 millió otthont kell meglátogatnia a nevezetes napon. (Egyesek családonként 2,67, míg mások 3,5 gyerekkel számolnak.) Ezen a nagy munkaterhen az sem sokat segít, ha a Föld forgásirányát kihasználva (keletről nyugatra haladva) teszi meg az utat, mert a 24 óra helyett így is legfeljebb 31 óra áll rendelkezésére. Figyelemmel az óceánokra, sivatagokra és a sarkvidékekre is az otthonok átlagos távolságát 2,6 km-nek tekintik, ami másodpercenként 1.240 lakás meglátogatását teszi szükségessé. Ehhez 8.180.296 km/h sebességre, a hangsebesség 4.700-sorosára van szükség.

Tény, hogy az ember által készített leggyorsabb jármű: az Ulysses űrszonda 17,1 km/sec sebességre volt képes, de ez is "Kismiska" a Mikulás rénszarvas-szánjához képest, ami ennél 35-ször gyorsabb. Maga a szán 1kg/gyermek tömegű ajándékkal számolva 375.000 tonna, ezt pedig nem tudja elhúzni kilenc rénszarvas, ehhez legalább 250.000 rénszarvasra van szükség, akik tömegével együtt már 435.000 tonna súlynak kellene ezzel az irdatlan sebességgel mozognia. Ez a Queen Elizabeth - mármint a hajó - tömegének ötszöröse. 

A Mikulás a légköri súrlódás miatt 3,26 ezredmásodperc alatt égne el...

... mondják a szkeptikusok, de nem mi, akik kinőttünk ebből az éretlen korszakból. A nemcsak tanult és értelmes, de emellett bölcs emberek elgondolkodnak azon, hogy mit is jelent az, hogy "LÉTEZIK".

Az egyetemen azt tanultam Pólay Elemér professzor úrtól, hogy a római mesterjogászok egyik legnagyobb találmánya a "jogi személy" fogalom megalkotása volt. A jogi személy egy absztrakció, ami valójában nincs, de mi megegyezünk abban, hogy mégis "van". A valóságban nincs, de mi úgy teszünk, mintha lenne, ezért aztán "van". Ilyenek például a cégek, intézmények, sőt maga az állam is!

Ezek a képződmények jogilag úgy viselkednek, mint mi, emberek (természetes személyek), akik TÉNYLEG VAGYUNK, csak olyasmit nem tehetnek meg, amihez tényleg embernek kellene lenni. Nyilván nem köthet házasságot egy Kft., apasági pert sem indíthat egy Egyetem, jól néznénk ki, ha az állam saját orvosi ellátására szerződést köthetne valamelyik egészségügyi szolgáltatóval (bár ez nem is biztos, hogy nagyon hülye ötlet). De egyébként ugyanúgy lehet tulajdonuk, perelhetnek és perelhetők, mint mi magunk. Az államnak például irdatlan vagyona, aranytartaléka, erőszakszervei, bírósága, börtönei vannak. Közszolgák, közalkalmazottak hada dolgozik neki. adót fizetünk neki. Ha úgy hozza szerencsétlen sorsunk besoroz minket és ha úgy dönt háborúba küld bennünket és meg kell halnunk érte. Pedig SEHOL NINCS, csak kitaláltuk.

Azt, hogy az állam valójában nincs éppen az bizonyítja, hogy absztrakció, hogy kitaláltuk.

Nézzünk szét! Hol van az állam? Szokott zoknit mosni? Van felesége? Mi a kedvenc eledele? Milyen zenét szeret?

Gondolom, hogy azok az egyébként jóravaló szkeptikusok, akik a Mikulás létezését tagadják is fizetnek adót ennek az absztrakciónak. Időről-időre nagy dérrel-dúrral megválasztják enenk a kitalálmánynak a vezetőit, járatják gyerekeiket a kitalált állam iskoláiba az állam tulajdonában lévő járdákon... Ha nagyon rosszalkodnak bemennek a börtönébe is. És lehet, hogy eszükkbe sem jut, hogy az állam valójában nincs. 

Ezenközben hogyan gondolhatják azt a Mikulásról, hogy az persze nincs?

Nem látják, hogy évről-évre elárasztják a boltokat, áruházakat a Mikulás cuccok? Hogy milliók és milliók mesélnek gyermekeiknek a Mikulásról? Hogy a gyerekek mennyire várják a Mikulást, s hogy milyen szépen kipucolják cipőiket, csizmáikat? Hogy a mikulás-zacskókba csomagolt finomságok reggel TÉNYLEG ott lesznek a lábbelikben? Ellentétben az állammal, az árucikkek, a gyerekek, a cipők, az ajándékok, az édességek, a mikulászacskók mind ténylegesen létező valóságok. (És közben senki nem égett szénné 3,26 ezredmásodperc alatt!)

A szkeptikusoknak mondom, akik erre azt mondják, hogy "Jó, jó, de a jogi személyeket a törvény, a jog hozza létre, ellentétben a Mikulásról szőtt mesékkel": A jog is absztrakció: valójában nincs, csak kitaláltuk.

Erről a nagyon fontos dologról írtam én egyszer egy mesét. Ez volt az első mesekönyvem, amiben a szerintem legfontosabb 15 dologról írtam 15 mesét, köztük a "Borzontorz és a Mikulás" címűt. Ebben fogalmaztam meg nemcsak azt, hogy a Mikulás létezik, de azt is, hogy miért:

... akit szeretnek, az van.

(A blogbejegyzést indító filmben a nagyszerű Kálloy Molnár Péter tolmácsolásában halljuk ezt a kötetből készült hangoskönyv részleteként.) 

 Azt hiszem ez egy jól sikerült mondat. Idézetgyűjteményekben szerepel, mémek, képeslapok, üdvözletek, mottók születtek belőle. Gondolom igen sokszor olyanok is felemlegetik, akiknek se az eredeti meséről, se rólam fogalma sincs. És ezt így nagyon jó látni!

Egyik legszebb Mikulás-meglepetés volt számomra, amikor pár éve ez a gondolat volt a megfejtés a "Nők lapja" karácsonyi számában: 

Szóval, VAN Mikulás. Nem érdekes, hogy az a szent, aki már hús-vér ember formájában nincs közöttünk nem él. 

Mindebből viszont az a logikus következtetés is levonható számunkra, hogy:

Akit nem szeretnek, az sajnos nincs, hiába vannak életfunkciói. Legfeljebb csak vegetál.

Boldog Karácsonyt Mindenkinek!