Mostanában - a Vadászati és Természeti Világkiállítás kapcsán - sokat beszélgettem barátaimmal, ismerőseimmel arról, hogy mi az ördög is ez most tulajdonképpen. Sokan nem értették meg, hogy mi a bajom a hobby/sport vadászattal. Kaptam a szokásos kritikákat:

“a vadászat komoly tudomány, a természetvédelmet szolgája”, “a homo sapiens ragadozó, húst eszik, ehhez pedig meg kell ölni az állatok”, “és a tenyészállatok, azokat nem sajnálom?”, “a természetben kegyetlenebb halál vár rájuk, mint egy szakszerű puskalövés”

Stb. stb. Nincs is ezzel semmi baj, hiszen ezek az állítások önmagukban igazak, ezekkel nem is kívántam vitába szállni, ezekről tehát engem meggyőzni sem kell, hiszen nem ez a bajom. A gond az élvezetből ölés. Emiatt érzem úgy, hogy azt a szórakozást, aminek a lényege nem a tudomány, a természetvédelem, az állatokkal való kíméletes bánásmód (ez csupán kiváló álca, amivel jól lehet takarózni), hanem az állatok élvezetből való leölése, az problémás. A vadászösztön kiélése jó pénzért (persze megfelelő szakmai kontroll alatt) nem olyan tevékenység, amit reklámozni, gyerekek számára mutogatni kellene. (Ahogyan a nemi ösztön kiélésére felnőttek számára szabadon gyakorolható praktikáit is inkább elrejtjük a gyerekek szeme elől, s nem vezényeljük ki őket szex-shopokba, pornó-Oscar díjkiosztókra.)

Miután érveim nem voltak elég érthetőek, úgy döntöttem, hogy egy sarkított hasonlattal, egy abszurd gondolat-kísérlettel világítom meg a probléma lényegét, hátha így könnyebben érthetővé válik okfejtésem. Íme:

Képzeljük el, hogy új sport, új költséges és exkluzív úri időtöltés jön divatba! Bevezetik a hobby-nőgyógyászatot, más néven a sport-nőgyógyászatot. Aki ebben az időtöltésben szeretne részt venni, annak nem kell előtte az orvosi egyetemet elvégeznie, szakvizsgát tennie és komoly gyakorlaton részt vennie rezidensként (ahogyan a hobby-vadásznak sem kell elvégeznie az erdészeti, vagy agrár egyetemet), hanem csupán csatlakoznia kell egy “sport-nőgyógyász praxishoz”, nyilván komolya tagdíj ellenében, egy (a fegyverviselési engedély megszerzéséhez szükséges fegyvervizsgához, vadászvizsgához hasonló) pár hónap alatt megszerezhető képesítéssel. Nekik nem a kertészeti, vagy agrár diplomát kell megszerezni, hanem csupán egy tanfolyamot elvégezni, ami feljogosítja őket bizonyos egyszerűbb vizsgálatok elvégzésére. Egy kenet vétel, egy mammográfiai vizsgálat lebonyolítása, vagy egy hüvelyi ultrahang berendezés felhelyezése nem feltétlenül igényel nőgyógyász szakorvosi képesítést, egy OKJ tanfolyamos, két hónap alatt elvégezhető elméleti és gyakorlati vizsgával jogot lehetne szerezni a sport-nőgyógyászati tevékenységre.

 A hobby-nőgyógyász praxis hivatalos kapcsolatot tart hivatásos nőgyógyászokkal (valahogy úgy, ahogy a sport vadászok is a profi, szakképzett vadászokkal). Csakhogy amíg a vadásztársaságok hivatásos vadászai etetik, felmérik a vad állományt és jó pénzért a sport vadászok elé vezetik a kapitális vadakat, addig a hobby-nőgyógyász praxis profi nőgyógyász szakorvosa a saját pacientúráját gondozza és teszi lehetővé a sport-nőgyógyászok számára, hogy a “sporttársak” kedvtelésből végezhessék el az “élvezetes” beavatkozásokat, vizsgálatokat. Ahogyan a vadásztársaság hobby vadászai becserkészik, lesből megfigyelik, bevárják a kiszemelt vad lőtávolba érkezését és élvezetes lelövését, ugyanúgy lehet a “kapitális jó nőket” becserkészni, a nőgyógyász szakorvos rendelőjében. Lesből lehet megfigyelni a kiszemelt jó nőket, akiket a sport-nőgyógyász szeretne “megvizsgálni”. Nem hajnalban kell magaslesen kucorogni, hanem a nőgyógyász szakorvos rendelőjének egyik szekrényében (vagy szomszédos szobájában) kell hangtalanul meghúzódni és egy szűk nyílás mögött (széliránnyal szemben), nehogy a sport nőgyógyász lelepleződjön és a kiszemelt jó nő megriadva elmeneküljön.

 Ahogyan a kapitális vadak, komoly trófeák rendkívül sok pénzbe kerülnek, ugyanúgy a “kapitális jó nők” is komoly trófea pénz fejében kerülhetnek terítékre. A hobby-nőgyógyász praxisok legfőbb bevételi forrása az egyes nőgyógyász szakorvosi pacientúra jó nő állománya, s az ezekért a sport-vizsgálatokért beszedhető díj. Nyilván komoly értéket képviselhet egy olyan “vadászterület”, amely sok fiatal hölgyet foglalkoztató, képző munkahelyek, intézmények, például egyetemvárosi központok, sport egyesületek közelében cserkész, mint az a profi nőgyógyászat, ami öregotthonok, vagy elnéptelenedett falvak “jó nőben szegény” körzetei közelében fejti ki tevékenységét.

 Ahogyan a legnagyobb menő vadászok, akik nem elégszenek meg a helyi vadállománnyal, hanem egzotikus vadakra vágyva Afrikában utaznak jó pénzért, élvezetből állatokat (zsiráfot, bivalyt) ölni, ugyanúgy a sport-nőgyógyászok elit kasztja is nyakába veheti a nagyvilágot és borsos áron afrikai, ázsiai, ausztrál, latino, indián, vagy akár eszkimó jó nőket becserkészni. Valahogy úgy, ahogy az öt afrikai nagyvadra (big five) ácsingóznak a mai vadászok teszik ezt szafari vadász túrákon. A legmenőbbek pedig exkluzív kalandokba bocsátkozhatnak, a legértékesebb trófeák világsztárok, ünnepelt világszépe filmsztárok, modellek lehetnek, akik - vadászatból vett analógiával élve - olyasminek számíthatnak, mint a fokozottan védett, ritka állatok, akiket elejteni nyilvánvalóan csak a legkiváltságosabbak sajtja lehet. (Gondoljunk arra a miniszterelnök helyettesre, akinek dédelgetett álmai között szerepel - a kihalás szélén lévő - jegesmedve megölése.) Szóval a legmenőbb sport-nőgyógyászok akár Angelina Jolie, Monica Bellucci, Scarlett Johansson, Palvin Barbara, Mila Kunis, vagy az igazi extrémitásra vágyó sport-nőgyógyászok, akár Kim Kardashian beható vizsgálatával is eldicsekedhetnek, amely trófeákra nyilván csillagászati áron lehet csak szert tenni.

 S ha már a trófeáknál tartunk… A hobby-nőgyógyászat - ellentétben a hobby vadászattal - nem követeli meg a préda megölését, ebből a szempontból talán még kevésbé aberráltnak is tekinthetjük. Nem kell tehát a megvizsgált nőket kibelezni és kitömni a sikeres “vadászat” után és a falra, az ajtófélfa mellé felapplikálni, odaállítani a polcra, vagy a vitrin mellé. Legfeljebb fotográfiákkal, az igazán profik esetében pedig gipsz lenyomatokkal rögzített trófeákat (melleket, nemi szerveket) lehet dicsekvésképp mutogatni (időnként világkiállítások keretében, ahol borotvált fanszőrzetből szobrászművésszel épített gigantikus kapun keresztül juthatunk a kiállítótérbe, olyasféle szimbolikus utat megtéve visszafelé, mint amilyen úton a világra jöttünk).

 Egy ilyen hobbynak is nyilván meglennének a hívei, aki meg lenének győződve a dolog társadalmi hasznosságáról. És valóban, a sport-nőgyógyászatból származó vélhetően irdatlan bevételt ugyanúgy lehetne a nőgyógyászat tudományának fejlesztésére, a terhes anyák gondozására, a nők gyógyítására fordítani, mint ahogyan a vadásztársaságok is teszik ezt bevételeikkel a természetvédelem, a vadgazdálkodás nemes ügyének támogatására. De bennem mégiscsak megszólal egy belső hang: a sport-nőgyógyászat mégiscsak a kukkolásról, a csöcsörészésről, a taperolásról szól, ami pénzes hobby formájában  nekem beteges dolognak tűnik.

Szóval nekem hasonló bajom van az élvezetből állat öléssel, ahogy nem mindegy, hogy a nőgyógyász szakorvos nyúl bele egy nőbe, vagy egy élvezkedő, ugyanúgy nem mindegy, hogy a valaki vadgazdálkodási, élelemszerzési, orvosi okból pusztít el egy állatot, vagy élvezetből.

Az élvezetből öléssel kapcsolatos averzióimmal nem vagyok egyedül:

 (Forrás) 

És ez az, ami miatt erősen problémásnak érzem, hogy gyerekeket szállítanak tömegével a Vadászati Világkiállításra. Mintha a gyermekek ízlésre vadásznánk! Persze azt meg lehet nekik magyarázni, hogy az ember vadász ösztöne a törzsfejlődés természetes hozadéka, hogy az ember szakszerűen gazdálkodik a természet kincseivel az pedig a kultúra hozadéka. De hogy népszerűsítsük, megjelenítsük, hogy az ember kedvtelésből is ölhet - még ha ezt lehetővé is teszik a törvények - elég nagy baj. Mert ez beteges dolog (nemcsak akkor, ha embereket, hanem akkor is, ha állatokat ölnek). Ennek semmi köze sem a törzsfejlődéshez, sem a kultúrához. 

Meggyőződésem, hogy idővel ez a szórakozási forma vissza fog szorulni, a kedvtelés helyét át kell vegye a szakma. Általánosan bevett szokások visszaszorulására sok példát láthattunk már: a vadászattal összefüggő létfenntartási ösztön mellett a fajfenntartási ösztön is bennünk van, ezt azonban a fejlett társadalmak már korlátozzák: annak ellenére, hogy az őskorban természetes volt a nemi erőszak ma már nem az. Az állatokkal szembeni erőszak is lassan korlátok közé szorul: az állatkínzásban való gyönyörködés beteges örömét ma már szigorú jogszabályok tiltják, az állatokkal való kegyetlen bánásmódot is - a kultúrállamok - igyekeznek a lehetőségekhez képest korlátozni. Ma már ott tartunk, hogy az olyan állatkínzó, költséges és egészségre ártalmas szórakozások is visszaszoruló félben vannak, mint például a tűzijátékok. Ennek oka talán annak felismerése, hogy

aki embertelenül bánik az állatokkal, az hajlamos arra, hogy állat módján viselkedjen az emberekkel.

A Vadászati Világkiállítás és a gyermekek relációjában azért is különösen problémás, mert amíg a felnőttek szabadon eldönthetik (belátási képességük birtokában), hogy mit akarnak látni és mit nem, fel tudják mérni, hogy mi veszélyes számunkra és mi nem, addig a gyermekek kiszolgáltatottak. Immáron szigorú szabályok korlátozzák értelmi, érzelmi fejlődésük védelmében akár annak puszta lehetőségét is, hogy akárcsak megjelenjen látóterükben ("természetben", vagy műalkotásokban) egy homoszexuális ember, de még a televíziós reklám blokkok (samponokról, fejfájás csillapítókról, elektromos autókról és csokoládékról) is csak 12 éven felül nézhetőek. A leölt, kibelezett, kitömött állatok tömegének megtekintését pedig majdhogynem kötelezővé tesszük!?   

Hogy a kedvtelésből leölt, kibelezett állatokat kitömik és mutogatják, gyönyörködnek benne az súlyosan beteges dolog! Viszolyogtató. Hogy erre a dologra milliárdokat költenek az számomra érthetetlen. Hogy ezt a dolgot gyermekek tömegeinek mutogatják az kifejezetten eltévelyedés. A gyermekek egészséges értelmi, érzelmi fejlődését károsan befolyásoló dolog. Pontosan olyan, mint a fajfenntartással összefüggő pornográfia, ami korhatáros szórakozás. (Akinek ilyesmihez kedve szottyan csinálja otthon, saját kedvére, a nyilvánosságtól, gyermekektől elzárva.) Szerintem ugyanúgy távol kellene tartani a gyerekeket a vadászati kiállítástól, mint a pornográfiától. Nemcsak a csokoládé reklámokat kellene korhatárossá tenni, meg a pornó újságokat befóliázni és eldugni, hanem a vadászat bármiféle reklámozását, népszerűsítését, megjelenítését is. Merthogy az nem gyerekeknek való!

Inkább el kellene a gyerekeknek magyarázni, hogy ez a dolog egy ösztön beteges kiélésére való olyan dolog, aminek remélhetőleg hamarosan vége szakad. Ahogy az állatkínzó látványosságoknak, állatviadaloknak, medvetáncoltatásnak, cirkuszi mutatványosodásnak, leszekált vadállatokkal való fotózkodásnak is lassan befellegzett. Ha már mindenáron a természetszeretet és a természet védelmét akarjuk nekik bemutatni, tanítani, akkor jobb lenne inkább a globális felmelegedésről, a természetkárosításról, a klímaváltozásról, a túlnépesedésről beszélni nekik. Sokkal hasznosabb lenne David Attenborough könyveit, filmjeit a figyelmükbe ajánlani, esetleg tanítani nekik. Ne kitömött, dögökben gyönyörködjenek, hanem arról tanuljanak, hogy ezeket az állatokat hogyan lehetne (magunkkal együtt) megmenteni a jövőnek! Ha mást nem, legalább a legutóbbi könyvét: "Egy élet a bolygónkon - A szemtanú vallomása - és látomás a Föld jövőjéről" című könyvét kellene tanagyaggá tenni!

A gyerekekben eredendően benne van az együttérzés, az állatokkal való szolidáris viselkedés. Lehet, hogy az állatok leölése bizonyos körülmények között szükséges és elkerülhetetlen, de ennek az együttérzésnek, szeretetnek a kiölése idejekorán gyermekekből biztos, hogy ártalmas. Aki kevésbé empatikus, illetve aki már nem emlékszik jól saját gyermekkorában megáll érzéseire azokat talán lehet egy morbid párhuzammal érzékenyíteni:

Érdeklődnék, hogy lesz-e kitömött ember a Vadászati Világkiállításon…

Mindennek indokát adhatják a vadász balesetek, a gondatlanságból, ne adj’ Isten szándékosan elkövetett emberölések. Magának a kitömésnek pedig maguk a vadászok - mint látjuk - nem feltétlenül ellenségei, s hogy ezt emberekkel is meg lehet tenni, az meg nem újdonság. Itt vannak mindjárt az egyiptomi múmiák, a zanzásított emberfejek, az indián skalpok, vagy a bálványozott diktátorok balzsamozott múmiái, újabban pedig a látványos kiállításokon szereplő ember preparátumok.

Ha mást nem, legalább egy kitömött Lenint kölcsön lehetne kérni, ha már világkiállítás.

Mindezek mellett egy további érdekes összefüggés is figyelmet érdemel a vadászati kiállítás kapcsán.

Lorem ipsum VS Ne ölj!

Nevezetesen, hogy ennek az eseménynek a fő ötletgazdája és támogatója Semjén Zsolt, kereszténydemokrata politikus. A  világkiállítás röviddel a pápa magyarországi látogatását, a budapesti Eucharisztikus Kongresszus eseményeit követően nyílik meg. A katolikus világesemény szervezői - minden bizonnyal oktondi figyelmetlenségből - a nagyszabású esemény egyik díszleteként a "Lorem ipsum" című, közismert latin halandzsa szöveget használták fel "show elemként", amely "latin" szöveg, bár hangzását tekintve valóban olyan, mintha valamiféle liturgikus szöveg lenne, de valójában Cicero egyik művéből fabrikált, olyan értelmetlen szöveg, amelyben nemcsak a szavak keveredtek össze, de bizonyos szavaknak önmagukban sincs jelentése. Magam azt javasoltam, hogy a "Lorem ipsum" értelmetlen szövegét állítsuk szembe a Biblia egyik legrövidebb, legismertebb, legérthetőbb, mindössze két egy szótagos szavából álló mondatával, amit sokkal kevésbé nehéz értelmezni:

Megítélésünk szerint a szórakozásból ölés és a Tízparancsolat "Ne ölj!" parancsolata keresztényi szempontból legalábbis magyarázatra szorul.

Ha tetszett a cikk, osztod a nézeteimet, akkor oszd meg a cikket is! Ha érdekel, hogy mi minden miatt "lebbezünk felfele" kukkants be a blog-bejegyzés alatti cikk ajánlóba! Ha szeretnél csatlakozni azokhoz a jóravaló emberekhez, akiket ezek a témák érdekelnek, akkor IDE kattintva csatlakozhatsz a "Lebbezzünk felfele!" Facebook csoporthoz, sőt meghívhatod oda barátaidat, ismerőseidet is, amit előre is hálásan köszönök! 

Zeke Laci